Móra Ferenc: Hannibál feltámasztása

 Az utolsó becsületes politikus uticai Cato volt, mert az a maga nyakát vágta el.

– Hova állítsuk ki az utazási igazolványt?
– Pesti tanár vagyok, oda megyünk. Nem tetszik tudni, megvan-e még az Egyetemes Philologiai Közlöny?
– Nem, azzal igazán nem szolgálhatok – nézett rám
úgy, ahogy udvarias ember szokott nézni a nem egészen
tökéletes emberre, aki nem tudja, mit beszél.

Szolíd és udvarias ember vagyok, aki még a gyógynövénykereskedő kandúrjának se mondom, hogy „sicc, te!” hanem azt, hogy „cicuskám, nem lennél szíves más irányban orientálódni?”

Igaz, hogy latin tanár létemre rajztanítást osztottak rám, de ebbe hamar belebékültem, mert láttam, hogy nem én vagyok egyetlen olyan fia a hazának, aki abból él, amihez nem ért.

Ha megkérdezném, hogy vajon kitől származnak a fenti sorok, vajon hányan tippelnének helyesen, hányan tudnák, hogy ezeket az elmés gondolatokat Móra Ferenc vetette papírra, az a Móra, akinek  a Kincskereső kisködmönjét olvassuk alsóban, és akinek A cinege cipőjét hallgatjuk már kicsiként elalvás előtt. 

Ma Móra Ferenc: Hannibál feltámasztása című művét szeretném ajánlani. Aki látta a Hannibál tanár úr című filmet, és emlékszik is rá (mert én csak nagy vonalakban, bevallom), nos, az némileg csalódni fog, ugyanis a regény és a film ég és föld. Mintha nem is ugyanarról szólna! Nekem ez megdöbbentő volt, mert teljes mértékig arra számítottam, hogy a film fog visszaköszönni. Ez a tény azonban ne riasszon vissza senkit az olvasástól, mert a regény remek! Sőt, azt kell, hogy mondjam irodalmi gyöngyszem!

A könyvet 1924-ben kezdte el írni Móra, de csak a 2. világháború után jelent meg folytatásokban. Ugyanakkor az, ami a Magyar Nemzetben napvilágot látott köszönő viszonyban sem volt az eredeti művel, hiszen, ha hinni lehet a Wikipediának, akkor mintegy 200 helyen cenzúrázták a szöveget. Ez persze néhol "érthető", hiszen 1949-ben nem jelenhettek meg ilyen mondatok: „Feleségemnek archimandrita vagy mi a mándruc volt a nagybátyja, akkora aranykereszt lógott a nyakában, hogy azzal verték agyon a bolsik, isten nyugtassa szegényt” De nemcsak kikerültek belőle mondatok, hanem be is kerültek nem Móra által irt sorok. Ha valakit érdekel a kiadás története, az többet olvashat róla az Argumentum Kiadó honlapján, azért ott, mert végül ők tették azt lehetővé 2004-ben, hogy a teljes, cenzúrázatlan szöveget kapja az olvasó. Ezúton is hála és köszönet nekik!

Jómagam az Európa kiadó Kapszula Könyvtár sorozatában olvastam el, mely sorozatot szívből ajánlok mindenkinek. nemcsak azért, mert igazán kiváló műveket adnak közre, legyen az kortárs vagy klasszikus, hanem azért is, mert maga a könyv tényleg annyira kézbe való, annyira jól eltalált a méret, hogy minden kis női retikülbe beleillek, hordozható, bármikor elővehető, könnyen olvasható. (És nem mellesleg az ára sem rossz!)

A regényről ezt írja Supka Gézának Móra: "Azt hiszem, a legnevettetőbb és legszívfájdítóbb magyar szatírát vasaltad ki belőlem." Tökéletes jellemzés! Valóban egyszerre sírunk és egyszerre nevetünk a sorokon. Móra könyve ebben is fenomenális! 

A cselekmény egy klasszika-filológus körül bonyolódik, aki hadifogságból tér haza ifjú, orosz feleségével. Egy gimnáziumban lesz tanár, feleségével a mindennapi megélhetéssel küzdve albérletben élnek, nagy-nagy szerelemben. A történet akkor vesz váratlan fordulatot, amikor a tanár úr megjelentet egy tanulmányt Hannibál halálláról, ami merőben elér attól, amit addig az ifjúságnak tanítottak a középiskolában, és amit addig közmegegyezéssel mindenki elfogadottnak vélt. Természetesen ezt senki nem nézi jó szemmel. De hogy mi lesz a vége, az most fedje homály. Mindenesetre annyit elárulhatok, hogy ne várjuk a filmbéli véget tőle. 

A könyv nemcsak rendkívül szórakoztató, mindamellett, hogy elgondolkodtató és mellbe vágó, hanem nagyon aktuális is. Hiszen manapság is hajlamosak vagyunk mindenfajta tudás nélkül megítélni dolgokat, csak azért, mert azt gondoljuk, hogy az a valós, mert ezt örököltük, ezt tanultuk. (Arról nem is beszélve, hogy hányszor fordul elő, hogy úgy kritizálunk műveket, hogy nem is olvastuk azt...) És nem tudom nem megemlíteni Salman Rushdie borzalmas megtámadását sem... 

A regényt szívből ajánlanám tanítványaimnak is, még akkor is, ha tudom, sokuk sutba vágná az első oldalak után, mert egyrészt régies, másrészt tele van latin kifejezéssel. (Megjegyzem az általam olvasott kiadás jegyzetekben,  a könyv végén szó- és kifejezésmagyarázatokkal is szolgál.) Nem árt, ha van az olvasónak némi tájékozottsága, urambocsá! klasszikus alapműveltsége, mert sokkal mélyebb rétegek bomlanak ki a könyv olvasása során, ha ezekkel rendelkezünk. Ennek ellenére mindenképpen javasolnám, hogy küzdjünk meg vele, mert megéri. 

            Olvassatok mindennap, mert olvasni menő!

https://www.argumentum.net/spd/Hannibal/Hannibal-feltamasztasa

 AA https://www.argumentum.net/spd/Hannibal/Hannibal-feltamasztasa